Útleírás, ismertető

Tanösvényünk lehetővé teszi, hogy egynapos túrán megismerkedhessenek a Hargita-plató egyik dombjának, Deság hegyének természeti-történelmi-kulturális értékeivel. Teljes hossza 3,5 km. Követve az alább leírt útvonalat, felfelé a Zete váráig 1,4 km, visszafelé 2,1 km. Ezt az útvonalat kényelmes tempóban 2 - 2 ½ óra alatt tehetjük meg. Ha beiktatjuk a tűzhelyig vezető kitérőt is, ami oda-vissza 1 km, az út megtételére szánt idő ½ órával lesz hosszabb, de ebbe nincs beleszámítva a szalonnasütésre szánt idő.

Tanösvényünk a Desági eltérőnél kezdődik, Zetelaka központjától 5 km-re, Zeteváraljától 1 km-re, ahol az 1. Ismertető tábla található.



A jelzés ezután követi a makadámutat, mely bekanyarodik a Nagy-Küküllő völgyébe, majd leereszkedik az alacsonyabban fekvő árterületre. A hídon túl Zeteváralja déli szélének házai közé érünk és nemsokára a szűk Deság kapujába jutunk. Balról a 801 m magas Várdombja, jobbról a Láztető északi vége a 860 m magas Tölgyesuru uralja a szűk völgyet. Házak között megyünk felfelé és nemsokára elágazáshoz érünk. Balra egy haranglábat láthatunk. Innen kis utca indul balra a Várdombja alatti legelő felé, ahol egy szabadtéri színpad áll, bekerített területen. A tanösvény a túra végén ide érkezik vissza.

Mi tovább megyünk a Deság patak mentén felfelé. Nemsokára újabb elágazáshoz érünk, s egyben a tanösvény második állomásához (2. Kőzettani ismertető).



Itt megismerkedünk a terület földtörténeti kialakulásával és ma előforduló kőzeteivel. Ezután rögtön feltérünk balra az erdő szélén a kerítések mellett húzódó ösvényre. A nyugati oldalra érve a jelzett ösvény hirtelen elhagyja az eddig követett széles erdei utat és egy kevésbé járt, keskeny, meredek csapáson indul felfelé, a hegyoldalban. Fárasztó kapaszkodó után érünk fel a sziklás gerincre, ahol véget ér az erdő. Innen már kezd kibontakozni a kilátás, mely minél feljebb jutunk, annál átfogóbb. Ezen a szakaszon óvatosan közelítsünk a bal oldalon levő szakadék széléhez, mert annak sziklás, omladékos a széle, könnyen le lehet esni. Aki szédül, ne menjen ki a szakadék szélére! Az erdő szélén érdemes megpihenni és szemügyre venni a kilátást. Keletre, a Deság patak túloldalán erdős hegyoldal sötétlik. Délre a Nagy-Küküllő mély völgye látszik, lábunk alatt Zeteváralja házai, kissé lejjebb Zetelaka pirosló háztetői, egybeolvadva Küküllőkeményfalvával. Távolabb a Szarkakő és Székelyudvarhely távolba vesző házai látszanak. Ha tiszta a levegő, a láthatár alján gyönyörűen rajzolódik ki a Fogarasi-havasok csipkés gerince is. Nyugatra a Nagy-Küküllő túlsó partján végighúzódó dombsor látszik, melynek hozzánk közelebb eső része a Szentkirályi Láz és a Szellőhát (881 m). Lábunk alatt jól látszanak a nyaralóházak, halastavacskák és a rengeteg fűrésztelep, ahol sajnos a Hargita legendás ősrengetegei hamarosan megsemmisülnek és deszkává alakulnak át.

A jelzett ösvényünk a 3. Sziklakert állomáshoz vezet,



ahol e sziklás vidék egyedülálló tarka virágállományáról kapunk színes tájékoztatást, majd utunk újból az erdőbe vezet. Itt található az a régészeti rezervátum, mely egy őskori vár ma már alig észrevehető nyomait hivatott megóvni, s egyben tanösvényünk 4. Zetevára állomása.



A vár történetéről és a hozzá kapcsolódó mondakörről részletesen olvashatunk az itt található táblán. A Várdombról leereszkedve keresztezünk két védőárkot, majd egy kis erdős nyeregbe érkezünk. Itt tanösvényünk letér balra a sűrű erdőbe és egy elég meredek szekérutat követ. Ha időnk engedi, érdemes egy kis kitérőt beiktatni túránk útvonalába és tovább menni az addig követett széles erdei ösvényen észak felé - a tanösvény által nem jelzett állomás - a tűzhely felé. Ez az útvonal sárga sávval jelzett (a jelzések nagyon régiek, kopottak, alig észrevehetőek) és Deság szórványtelepülés felé vezet. A pihenő után ugyanezen az ösvényen térünk vissza a letérőig, ahonnan folytatjuk utunkat a kékkel jelzett úton.

Hosszabb ereszkedő után sötét, sűrű fenyőerdőbe jutunk, majd balra kanyarodva kiérünk tanösvényünk 5. Kitekintő állomásához,



ahonnan csodálatos kilátás tárul elénk Zeteváralja településre és a Felső-Nagy-Küküllő völgyére, valamint a Görgényi-havasokra. Itt kaphatunk egy kis ízelítőt a bejárt terület gazdag gombavilágából is.

Erdei sétányon haladunk tovább, majd kiérve az erdőből, balra felettünk megpillantjuk a sziklaomlást, amelynek tetejét utunk elején már megjártuk. Az omlás alatti köves tisztáson ereszkedünk le a szabadtéri színpad kerítése mellett, tanösvényünk 6. Élővilág állomásához,



ahol a terület honos növény- és állatvilágával ismerkedünk meg. Innen az alattunk kígyózó szekérúton jutunk a haranglábhoz, ahol körutunk bezárul. Ezután a kövezett utat követve kiérkezünk a műútra.

Tanácsoljuk az út megtételéhez a bakancs viselését, ugyanis a sziklás részeknél előfordul keresztes vipera is! Ajánlatos esőköpenyt, szélkabátot magunkkal vinni, mert gyakoriak a váratlan nyári záporok. Villámlás esetén azonnal le kell jönni a gerincről és a tetőről! Ne álljunk az eső elől magányos fák alá! A mászást és ereszkedést megkönnyíti, ha túrabotot is viszünk magunkkal. Feltétlenül vigyen mindenki ivóvizet hátizsákjában, mert a tanösvény területén nincs forrás.

Télen, nagy hóban az út megtétele sokkal nehezebb és időigényesebb. Csak megfelelő bakanccsal, réteges meleg öltözetben vágjunk neki az útnak, számítva arra, hogy fenn nagy szél is előfordulhat.

Kellemes kikapcsolódást!