Fő oldal
Hargita megye
Kovászna megye
Maros megye

Kovászna megye látnivalói Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely, Barót környékén


Terkep

Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye
Románul: Sfântu Gheorghe
Németül: Sankt Georgen
Lakosság: 61512
Koordináták: é. sz. 45°51'49’’ k. h. 25°47'15’’
Honlap: http://www.sepsiszentgyorgy.ro
Wikipédia - Sepsiszentgyörgy


Kovászna megye (egykor HÁROMSZÉK) legnagyobb városa. ERDÉLY délkeleti szögletében fekszik, a Keleti Kárpátokban. Átlagos tengerszint feletti magassága 520-580 m. A 45052’ földrajzi szélesség és a 25049’ földrajzi hosszúság keresztezodésénél fekszik, az ország középpontjában, Brassótól 32 km, Bukaresttol 198 km, Kolozsvártól 250 km, Nagyváradtól 485 km és a konstancai kikötotol 412 km távolságra. A város 10 km2-es területen fekszik, nem számítva a városhoz tartozó településeket: Kilyént, Szotyort és Sugásfürdot. Kovászna megye Románia központi részén található, területe 3710 km2.
Szomszéd megyék: északon Hargita, keleten Bákó és Vrancea, délen Buzau és nyugaton Brassó.
Sepsiszentgyörgy municípium mellett még 4 városa és 33 községe (ebben 122 faluja) van a megyének.
A város - térben - Délkelet-Erdélyben, az egykori Háromszék délkeleti részén, a különböző felszíni formák találkozásánál, a Baróti-hegység délkeleti lábánál, e hegylánc legmagasabb csúcsától, a Görgőtől (1018 m) keletre kiszélesedő övezetben, a Debren és Szemerja patakok hordalékkúpján, valamint az Olt árterületén alakult ki. Geológiai szempontból változatos képet nyújt.
A hegyvidéki zónában levő kőzetek jórészt a kréta-korszakban, mintegy 60 millió évvel ezelőtt keletkeztek. A neokom homokkövekben érdekes konglomerátokat, breccsákat találhatunk.A hegylábi zóna, a harmad- és negyedkorban (pleisztocénben) létrejött tó-tenger üledékeiből épült fel. Az üledékek rétegeiben pedig szén található. A Debren-patak völgyében gazdag, ősemlősökre utaló maradványok kerültek felszínre. Ezek közül említésre érdemes a jégkorszakban élő bölény, a gyapjas orrszarvú és hiéna csontvázmaradványa. A gyógyhatású ásványvizekre, gázömlésekre már Orbán Balázs is felfigyelt. Az ásványvizes források közül megemlítjük a Sóskút, a Főkút, a Szemmosó, Jenő, Erzsébet stb. forrásokat: a kénes jellegűek közül jelentősebb a szemerjai részen fekvő Büdöskút, a város belterületén pedig a Györgybíró-féle kénesfürdő.

Látnivalók:

  • Református temploma középkori eredetű, egykor erődfal övezte.
  • A Szent József római katolikus templom egy 1786-ban épített kis templom helyén 1835-ben épült, 1895 és 1902 között teljesen megújították.
  • 1868-ban a római katolikus temetőben a Bogdán család kis kápolnát építtetett. Itt van Tuzson János 48-as honvédőrnagy sírja is.
  • A városban áll a Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly tervezte 1912-13-ban épített épülete. A múzeumot 1879-ben alapították.
  • Az egykori vármegyeháza 1832-ben, a Városháza 1854-56-ban épült.
  • A színház 1868-ban épült.
  • A Mikó kollégium 1866 és 1876 között és 1892-ben épült.
  • A 48-as oroszlános emlékművet 1874-ben avatták.
  • Unitárius temploma 1990-91-ben épült.
  • Ortodox székesegyháza is van.
  • Új református temploma 1996-ban épült.
  • A Debren-patak völgye felett emelkedő Gémvára őskori földvár lehetett, a bronzkorban is lakott hely, valószínűleg a török korban pusztult el.
  • A Debren-patak jobb oldalán emelkedő Őrkő nevű sziklacsúcson egykor őrtorony, vagy kisebb erődítmény állott, mára nyoma sem maradt.
Maros megye Kovászna megye Hargita megye